A Q épület húszéves kálvária után valósult meg, hiszen ennek első tervei az elmaradt Budapesti EXPO-ra készültek, majd szinte minden kormány alatt új koncepciók születtek, illetve haltak el. Az épület végül PPP-konstrukcióban épült meg, tervezője Lázár Antal Kossuth –díjas építész.

A Q épület nem csak építészetileg izgalmas, hanem belső kialakítási, használati koncepciója is újszerű. Az épület egy modern felsőoktatási épület prototípusa: hatalmas hallgatói tömegek mozgatására képes, tantermeinek berendezése ergonómiailag újszerű, oktatástechnikája világszínvonalú, mialatt oktatói irodái inkább egy átlagos színvonalú irodaépületre emlékeztetnek. Az épület hatalmas, a K épület után a BME második legnagyobb épülete, amely végérvényesen élettel tölti meg a lágymányosi egyetemi negyedet.

A Q épület 8 szinten, együttesen bruttó 33.400 nm összterületű. Az épület teljes kapacitása közel 4000 hallgató, 400 oktató-kutató és 100 egyéb alkalmazott. Az épület két tömbből áll, amelyek között, az aula fölött helyezkednek el a 450 és 385 fős előadók. Az épület nem csak építészetileg egyedi stílusú, új koncepciójú felsőoktatási létesítménynek is tekinthető. A tantermek átlagos mérete nagyobb, mint a korábban megszokott volt (450, 390, 2 db 200, 4 db 150 fős előadója van, további közel húsz db kisebb tanterem mellett). A tantermek berendezése ergonómiailag annyiból újszerű, hogy egy-egy hallgató ülőhelye méreteiben nagyobb, mint az eddig szokásos volt, kiemelt szerepe van a számítógépes vetítésnek, a termek hangosítása csúcstechnikát képvisel. Kifejezetten olyan épületet álmodtak az egyetemi képviselők és a tervezők, amelyben a hallgatók nagy része egész napját eltöltheti, így a két büfé egyike meleg ételt is kínál majd, mindkettő hatalmas közösségi terekkel és internetezési lehetőségekkel. Az épületbe a BME utóbbi évtizedekben legjobban növekvő, mára legnagyobb, két kara került: a Villamosmérnöki és Informatikai Kar (VIK), valamint a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar (GTK).